Fideszes politikusok civil szervezetei milliárdos támogatásokhoz jutottak

Egy több mint hatszáz szervezetet átfogó A Liberalizmus Media vizsgálata alapján a volt kormánypárt önkormányzati képviselőinek és polgármestereinek civil egyesületei milliárdokban részesültek állami forrásokból 2022 és 2026 között. Az Orbán-kormány múlt keddi, nyilvánosan elérhetővé tett térképes adatbázisa lehetővé tette, hogy az eddig nehezen nyomon követhető pénzutak átláthatóvá váljanak. A dokumentumok szerint más pártok jelöltjeinek szervezetei csak töredékét kapták ezeknek az összegeknek.

Az adatbázis a Városi Civil Alap (VCA), a Falusi Civil Alap (FCA), a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és egyéb központi támogatások nyilvántartását tartalmazza. A nyilvános információk alapján történt gyűjtésünk során kizárólag azokat a szervezeteket vettük figyelembe, amelyek vezető tisztségviselője hivatalosan a Fidesz hivatalos jelöltjeként indult a 2024-es önkormányzati választáson polgármesterként vagy önkormányzati képviselőként. A kutatás nem terjed ki azokra, akik a párt támogatásával, de papíron függetlenként vagy helyi civil szervezetek színeiben kampányoltak. A pontos számok esetleges névegyezések miatt kerültek kerekítésre, azonban a nagyságrendek és az arányok egyértelműek.

Miniszterelnök-helyettes Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy rengeteg, politikushoz köthető szervezet jutott állami forráshoz. Jelen vizsgálatunk ennek a megállapításnak a dokumentumokon alapuló, konkrét és számszerűsíthető bizonyítéka. Az adatbázis valóban feltárja a közpénzek egy részének útját, de ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. A legnagyobb összegek továbbra is olyan ismertebb, közéleti szereplőkhöz köthető alapítványokhoz jutottak, mint a korábban Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetirodától milliárdokat kapó Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) vagy a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A dokumentumok nyomán: a támogatott szervezetek és politikai kapcsolataik

A térképes adatbázis bárki számára ellenőrizhető adatokat szolgáltat. A mi vizsgálatunk ezekre a nyilvános rekordokra épül, és a szervezetek vezetői személyének politikai szerepvállalásával hozza összefüggésbe a kapott támogatásokat.

Annus István, Békéssámson polgármestere (Fidesz)

A polgármester 2025 márciusában bejegyzett Magyar Sámsonok Alapítvány 2024-ben és 2025-ben is 50-50 millió forint NKA-támogatáshoz jutott egy „értékőrző kulturális, zenei és közösségépítő programsorozatra”. Ezen felül a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 3 millió forinttal járult hozzá a szervezet működéséhez. Összesen tehát 103 millió forint állami támogatást kapott ez az alapítvány pár év alatt.

• A kapcsolat és a kampányfinanszírozás kérdése: Annus István másik szervezete, az A Jövő Nemzedékéért Békéssámsonon Alapítvány további 6,7 millió forintot kapott, így a polgármester szervezetei öt év alatt 109,7 millió forint állami támogatásban részesültek. A Telex júniusi cikke arról számolt be, hogy az alapítvány finanszírozta a Fidesz több kampányrendezvényét, például Szijjártó Péter és a volt fideszes országgyűlési képviselőjelölt, Erdős Norbert márciusi orosházi fórumát. Amikor a lap erre rákérdezett, Annus elismerte, hogy valóban az alapítvány pénzéből bérelték ki a termet több alkalommal, de azt hangsúlyozta, hogy a Szijjártó-féle rendezvényt nem az NKA-s pályázati támogatásból, hanem „más adományokból” rendezték. Ugyanakkor a cégadatbázis szerint Erdős Norbert egyéni vállalkozója és az alapítvány békéssámsoni székhelye megegyezik.
• Lovas Kovácsné Nagy Erika, Nyíregyháza önkormányzati képviselője (Fidesz-KDNP)
• Az általa elnökölt Jövőnk Közössége Egyesület az elmúlt két évben 109 millió forintnyi állami támogatáshoz jutott. A pénz hivatalosan a helyi értékek megőrzésére és közösségépítésre szolgált, de a nyilvános adatokból nem derül ki konkrétumokra. A Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője, Szakács Péter Lajos júniusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, mert az egyesület nem adott ki neki információkat a támogatások felhasználásáról.
• Szabó Zsolt, Hatvan volt fideszes országgyűlési képviselője alapítványa
• A Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítványt öt év alatt több mint 96 millió forintnyi állami támogatás érte. Az alapítvány elnöke Köves Gábor Nándorné, a város korábbi fideszes önkormányzati képviselője. Az RTL Híradója májusban arról számolt be, hogy az alapítvány hivatalos székhelyén nem találta a szervezet nyomát. Az RTL megmutatta, hogy tavasszal, a választási kampány alatt, az alapítvány által szervezett rajzpályázat győzteseinek Szabó Zsolt, mint fideszes képviselőjelölt vitte ki az ajándékokat, és erről arcokat nem takaró Facebook-videókat osztott meg.
• Budai példák: támogatás egy elvesztett szavazóbázis után
• Bár a Fidesz támogatottsága Budán jelentősen visszaesett, a párt helyi politikusainak civil szervezetei továbbra is jelentős összegekhez jutottak.
• A Best Budának Egyesületet, amelynek az elnöke a Fidesz XII. kerületi önkormányzati képviselője, N. Szász Adrián, 79,3 millió forintot kapott. A kultúráért felelős minisztérium adatai szerint az egyesület 40 millió forint NKA-támogatást már visszafizetett. A Válasz Online szerint az egyesület vezetője korábban a Fidelitas közép-magyarországi regionális igazgatója volt.
• Bodnár Előd, az I. kerületi Fideszes önkormányzati képviselő Budai Polgári Körének 68,75 millió forint jutott, amiből többek között egy fideszes kerületi propagandalapot adtak ki.
• Önkormányzati hálózatok: Salgótarján példája
• Salgótarján Fideszes alpolgármesterei számos szervezeten keresztül gyűjtöttek be jelentős állami forrásokat.
• A Polgári Salgótarjánért Alapítvány (59,45 millió Ft) alapítója Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, elnökségében pedig a két fideszes alpolgármester, Fenyvesi Gábor és Tolnai Sándor szerepel.
• Fenyvesi Gábor másik szervezete, a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület négy év alatt 72,96 millió forintot kapott.
• Tolnai Sándor két további egyesületét is támogatta a kormány: a Civil Foglalkoztatásért Alapítvány (26,7 millió Ft) és a Pálfalváért Lokálpatrióta Egyesület (24,25 millió Ft).

Politikai szerepvállalás és támogatások idővonala

A dokumentumok azt is megmutatják, hogy a támogatások gyakran olyan személyek szervezeteihez jutottak, akik nemcsak önkormányzati, hanem később országgyűlési választásokon is indultak a Fidesz színeiben, akár sikeresen, akár sikertelenül.

• Radics Béla, aki a zuglói választókerületben képviselőjelölt volt, majd listáról került be a parlamentbe, általa vezetett Tradíciókért Alapítvány három év alatt 57,35 millió forintot kapott.
• Csuzda Gábor, az ózdi választókerületben győztes fideszes képviselő, titkára az Ózd és Térsége Polgárőr Egyesületnek, amely 12,8 millió forintot kapott.
• Czirbus Gábor, volt makói alpolgármester, aki listáról lett országgyűlési képviselő, elnöke a Makói Úszó Klub Sportegyesületnek (13,8 millió Ft támogatás).
• Katus Norbert, Sülysáp fideszes alpolgármestere, aki a Pest 7-es választókerületben indult, az általa vezetett Összefogás Sülysápért Egyesület több mint 26 millió forintot kapott.

Egy érdekes esetet publikált az Átlátszó: Érd városában a Fidesz érdi polgármester- és képviselőjelöltjének, Kardosné Gyurkó Katalinnak az egyesülete, az Érted Családbarát Városért Egyesület (22,75 millió Ft támogatás) szervezte a helyi Mikulás-vonatozást. A rendezvényre regisztráltak fideszes kampányüzeneteket kaptak.

Lakónkénti támogatás: a legkiemelkedőbb összegek kistelepüléseken

A KSH 2025-ös népességadatait felhasználva kiszámítottuk, hogy mely településre érkezett lakónként a legnagyobb támogatás a pártjelöltek szervezetei által.

1. Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 124 fő): A helyi fideszes polgármester, Nagy Roland által vezetett Erdőhát Vadásztársaság 36,6 millió forintot kapott négy év alatt. Ez lakónként 295 161 forintot jelent.
2. Szamoskér (385 fő): A Szamospart-On Egyesület, amelynek elnöke a 2024-ben sikertelenül induló fideszes polgármesterjelölt, Teremi László, 49,7 millió forint támogatásban részesült. Ez lakónként 129 137 forint.

A politikai válaszok és a jövőbeni vizsgálatok ígérete

Az új kormány térképes adatbázisának közzététele heves politikai vitát robbantott ki. Gyopáros Alpár, a Fidesz szóvivője azt állította, a kormány célja a civilek megbélyegzése volt. A kormány oldaláról azonban hangsúlyozzák, hogy a cél kizárólag az átláthatóság erősítése.

Magyar Péter miniszterelnök-helyettes egyértelműen fogalmazott: a nyilvánosságra hozott adatbázisban a valódi munkát végző, az elmúlt években kivéreztetett civil szervezetek mellett ott vannak a Fideszhez köthető „álcivil szervezetek” is, amelyeket „kitömtek közpénzzel”. Magyar ígéretet tett: a szabálytalanságokat kivizsgálják, és ahol bűncselekmény vagy tiltott pártfinanszírozás gyanúja merül fel, feljelentést tesznek.

Összegzés és konklúzió

A Miniszterelnökség által közzétett térképes adatbázis forradalmi lépés a magyar közpénzek nyomon követésében. A nyilvános adatok alapján végzett vizsgálatunk egyértelműen kimutatta, hogy a Fidesz önkormányzati és országgyűlési jelöltjeihez, illetve hivatalnokaihoz köthető civil szervezetek számottevő, összesen több százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendű állami támogatásokban részesültek az elmúlt években.

A kérdés, amely a dokumentumok elé tárulásával vált sürgetővé, nem csupán az, hogy ki mennyit kapott. A valódi közérdeki kérdés az, hogy vajon ezek a támogatások a civil szféra erősítését szolgálták, vagy inkább a politikai befolyás és kampányfinanszírozás alternatív csatornáit táplálták? A Békéssámsonban dokumentált eset, ahol az alapítványi forrásból bérelt kampánytermek, vagy a Hatvanban leírt, jelöltként megrendezett rajzpályázat utalhatnak az utóbbira.

Az új kormány ígérete a részletes vizsgálatra és a lehetséges jogi lépésekre létfontosságú. A nyilvánosságra hozott adatok nem csupán múltbeli gyakorlatokat világítanak meg, hanem tesztelik a jelenlegi hatalom elszántságát is: vajon képes lesz-e a saját táborába nyúlni, ha ott talál szabálytalanságokat? A válasz erre a kérdésre nemcsak ezeknek a támogatásoknak a sorsát, hanem az egész kormányzati ciklus integritásának hitelét is meghatározza.

A cikk a Miniszterelnökség 2025. március 18-án közzétett „Civil szervezetek állami támogatásai” című, nyilvánosan elérhető és kereshető térképes adatbázisa alapján készült. Az adatgyűjtés során kizárólag nyilvános forrásokból (cégjegyzék, választási jegyzékek, közbeszerzési és támogatási nyilvántartások) származó információkat használtunk fel. Minden összeg és tényállítás ezen dokumentumokra visszavezethető. A cikk tárgyát képező egyes szervezeteket és személyeket megkörnyékeztük véleményük kinyilvánítására; a cikk tartalmazza az általuk közölt álláspontokat is, ahol azok rendelkezésre álltak.