Független Közmédia Testület körüli vita: szakmai szervezetek tiltakoznak a jelölési folyamat ellen
A kormánypárti Tisza Párt javaslatára elmaradt a Főggetlen Közmédia Testület három jelöltjének országgyűlési meghallgatása. A három, a közmédia szakmai felügyeletéért felelős testületbe jelölt személy – Bayer Judit, Sükösd Miklós, Kollár Árpád – kiválasztása ellen több médiaszakmai szervezet is tiltakozott, és az eljárás során felmerült kérdések miatt a politikai döntés elodázódott.
Mi az a Független Közmédia Testület?
A Független Közmédia Testület egy kilenctagú szerv, amelynek létrehozását a Tisza-frakció júniusban módosított médiatörvény rendelte el. A testület feladata, hogy biztosítsa a közszolgálati média- és hírszolgáltatás függetlenségét. Ellenőrzi a műsorok és hírek pártatlanságát, kiegyensúlyozottságát, felügyeli a közmédia működését és gazdálkodását, valamint részt vesz a vezetői kinevezésekben. Lényegében ez a testület lesz a közmédia „gazdája”, mivel a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
A testület kilenc tagjából hármat az ellenzék, hármat a kormánypárt jelölhet, a fennmaradó három helyre pedig médiaszakmai szervezetek javasolhatnak személyeket. Jelenleg ez utóbbi három hely betöltése körül zajlik a vita.
Ki választja a szakmai tagokat?
A szakmai tagok kiválasztását a Közszolgálati Tanács bonyolítja le. Ez a testület a közszolgálati médiaszolgáltatás társadalmi felügyeletéért felel, tagjait egyházi, tudományos, művészeti és civil szervezetek delegálják. A minisztériumtól függetlenül működik.
A Közszolgálati Tanács augusztus 19-én, kibővített ülésén titkos szavazást tartott, amelyen a Tanács tagjai mellett a közmédia szakszervezeteinek két képviselője is részt vett. A szavazás eredményeként három jelöltet – Bayer Judit médiakutatót, Sükösd Miklós szociológust és Kollár Árpád írót – javasoltak az Országgyűlés Művelődési Bizottságának.
Mit kifogásolnak a szakmai szervezetek?
Nyolc médiaszakmai szervezet – köztük a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) – közösen írt levelet a bizottságnak, amelyben több súlyos problémát emeltek ki.
A szakmai szervezetek kifogásai
- Kérdéses a három befutó jelöltet támogató szervezetek jogosultsága
- Tilalom a jelölő szervezetek szavazásáról a Közszolgálati Tanács ülésén
- A kiválasztási szempontrendszer illeszkedése nem megfelelő
- Szakmai tapasztalatra tett kérdések feleslegesek
- Az eljárás rendje kérdéses
- Politikai befolyásoltság gyanúja
Más kritikák és a politikai reakció
A jelöltek személye körül is felmerültek kérdések. Egyesek Sükösd Miklóssal szemben azzal érvelnek, hogy pártpolitikai múltja van – részt vett az LMP és a Párbeszéd alapításában. Kollár Árpád jelölését azért is bírálják, mert annak az Írószövetségnek a választmányi tagja, amelynek elnöke, Erős Kinga egyben a Közszolgálati Tanács tagja is. Emellett Kollár a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, melynek delegáltja szintén szavazott a Tanácsban.
E kritikák hatására a Tisza Párt úgy döntött, hogy nem hajtja végre a meghallgatást a szeptember elejére kitűzött határidőben. A tiszás Rápli Róbert a bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy „több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot”. A párt szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretett volna elhamarkodott döntést hozni. A bizottság többsége, a Tisza Párt és az ellenzéki pártok szavazataival, támogatta a halasztást. A fideszes Szentkirályi Alexandra viszont úgy nyilatkozott, hogy az eljárás „méltatlan”, és jól példázza, hogy „sok sebből vérzik a pályázati folyamat”.
Az biztos, hogy az elhalasztás miatt bizonytalanná vált a korábban emlegetett augusztus 31-i határidő betartása. A közmédiára vonatkozó új szabályok bevezetése így tovább csúszhat, és újabb egyeztetésekre lehet szükség a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók között.