Külföldi munkavállalás: egyetemisták tervei csökkennek
Egy friss közvélemény-kutatás szerint csökkent az egyetemisták körében az a hajlandóság, hogy legalább egy időre külföldön dolgozzanak. A K&H bank ifjúsági indexe mutatja, hogy a 19-29 év közötti nappali tagozatos hallgatóknak mindössze 46 százaléka tervez így 2024 második negyedévében, miközben egy évvel korábban még 55 százalék volt erre nyitott. Ez a jelentős, közel tíz százalékpontos visszaesés a fiatalok külföldi munkaerőpiaci ambícióiról árulkodó jelenség, amelyet érdemes a szélesebb társadalmi és gazdasági trendek, valamint a magyarországi oktatási és munkaerőpiaci környezet tükrében megvizsgálni.
A csökkenő arányszám mellett aggasztó, hogy a hallgatóknak csak minden harmada számít arra, hogy a tanulmányai befejezése után könnyen talál majd munkát itthon, általánosságban. Ez a két adat együtt azt a képet festi, hogy bár a külföldi lehetőségek iránti érdeklődés mérséklődik, a hazai kilátásokba vetett optimizmus sem nőtt meg pótlólagosan. A fiatalok munkaerőpiaci kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelen van.
A K&H adatsora, amely 2013 vége óta követi a trendet, azt mutatja, hogy az egyetemisták külföldi munkavállalási tervei negyedévről negyedévre jelentősen ingadoztak. Az arány a mért időszakban 59 és 30 százalék között mozgott. A legkevesebb hajlandóságot 2022 harmadik negyedévében jegyezték fel, amikor a mutató a 30 százalék közelében állt. Ezzel szemben 2024 első negyedévében még 57 százalékos volt az arány, ami azt jelzi, hogy a második negyedévi 46 százalékos eredmény egy viszonylag meredek, gyors változást reprezentál. A hosszú távú trend szerint 2014 után a mutató általában csökkenő irányba indult, majd 2020 után újra növekedés tapasztalható volt, amely most ismét fordulattal néz szembe.
Fontos azonban a kutatás megfelelő értelmezése. A külföldi munkavállalás iránti nyitottság nem egyenlő a tényleges kivándorlással. Sok olyan diák is pozitívan válaszolhat, aki esetleg csak egy nyári szezont vagy egy szakmai gyakorlatot tervez eltölteni külföldön, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzen. A K&H elemzése is erre utal: a válaszok inkább a szakmai fejlődés és a nemzetközi kompetenciák megszerzésének igényét tükrözik, mint a hazai tanulmányokkal vagy oktatással szembeni elégedetlenséget. Ezt alátámasztja, hogy a hallgatók 61 százaléka úgy érzi, azt tanulja, ami valóban érdekli.
A mutató hirtelen csökkenése mögött több tényező is állhat. A globális gazdasági bizonytalanság, a közelmúltbeli inflációs hullámok és a lakhatási válság sok nyugat-európai országban is lehűthették a fiatalok lelkesedését. Emellett a magyarországi munkaerőpiacon is jelentősen megnövekedtek a kezdő fizetések egyes szektorokban, ami a hazai maradás relatív vonzerejét növelheti. Az is elképzelhető, hogy az Európai Uniós tagsággal járó szabad mozgás természetes része lett a fiatalok életének, és egyre inkább rugalmasan, alkalmi munkákra vagy rövidebb kiküldetésekre gondolnak, nem pedig végleges elköltözésre.
Összességében a számok azt mutatják, hogy a magyar egyetemisták nem veszítették el a nemzetközi kilátások iránti érdeklődésüket, de a terveik talán realisztikusabbak és rövidebb távúak lettek. A hazai munkaerőpiac változásai és a globális gazdasági helyzet együttesen formálják ezt a attitűdváltást. A kutatás legfontosabb tanulsága talán az, hogy amíg a diákok többsége elégedett a választott szakmájával, addig a diploma utáni pályakezdés és a megélhetés kilátásai terén továbbra is jelentős bizonytalanság és óvatosság jellemzi a fiatal generációt, legyen szó belföldi vagy külföldi munkáról.
- Külföldi munkavállalás hajlandóság: 46%
- Előző év arány: 55%
- Hazai munkalehetőségekbe vetett bizalom: 33%
- Miként változott a tendencia: 30-59%
- Legtedélyesebb periódus: 57% (2024 első negyedév)
- Minimum a mutató: 30% (2022 harmadik negyedév)
| Időszak | Arány |
|---|---|
| 2022 harmadik negyedév | 30% |
| 2023 második negyedév | 46% |
| 2024 első negyedév | 57% |
